17. rész

17. rész: Buli

- Nyugi - suttogta, hogy csak én halljam. - Nem lesz szilveszter 2...

Én pedig el sem tudtam képzelni, honnan tudhatja mire gondolok.

Szépen lassan megérkezett mindenki, és elkezdődött a buli. Az egész környék zengett tőlünk, és mindenkinek nagyon jó kedve volt. Nekem viszont semmi kedvem nem volt részt venni ebben az egészben, így lejjebb sétáltam a parton, és leültem a homokba. Ide épphogy csak elhallatszott a zene, nekem pedig pont elég volt ennyi. A nap épp eltűnni készült egy domb mögött, és gyönyörűen beszínezte az ég alját. Egész éjszaka ott tudtam volna ülni, de tudtam nem bujkálhatok egész este. Mégis ott maradtam, és távolról figyeltem a bulizó tömeget. Valaki magával hozott egy óriási felfújható krokodilt és most mindenki azzal akart táncolni vagy épp fényképezkedni. Innen nagyon is vicces volt az egész.

- Mint a múltkor... - ült le mellém York és a kezembe nyomott egy pohár kólát. - Miért nem bírod a bulikat?

- Csak - vontam vállat. - Ilyen vagyok. És te hogyhogy nem bulizol?

- Összefutottam Averyvel - közölte.

- És? Részeg volt? Beszólt? -riadtam meg.

- Nem. Teljesen józan, és Sam is közölte vele, amíg nem csinál baromságot, maradhat - mondta, aztán rám nézett.

- Nekem oké - feleltem. - Csak ne legyen részeg...

- Nyugi kiscsaj - ölelte át a vállam. - Itt vagyok, és megvédelek...

- Miért van "de ja vu" érzésem? - néztem rá mosolyogva.

- Sejtelmem sincs - nevetett fel.

Egy fél óra üldögélés után észrevettem, hogy York nagyon vágyakozva néz a tömeg felé, így ellentmondást nem tűrően visszaküldtem a házhoz. Nagy nehezen elment, és reméltem, hogy jól fogja érezni magát. Egy újabb óra boldog semmitevés után újabb látogató érkezett titkos tengerparti üldögélőhelyemre.

- Szia - huppant le mellém Avery. - Nyugi, nem ittam - sietett megnyugtatni kutató kifejezésemet látva.

- Szia - mondtam csöndesen.

- Ezek szerint nem akarsz most velem lógni - szólalt meg pár másodperc hallgatás után. - Jobb ha elmegyek...

- Dehogy - legyintettem. - Maradj!

- Oké - nézett összezavarodva, de azért ottmaradt.

- Örökké utálni fogsz? - kérdezte újabb hallgatás után.

- Sosem utáltalak - feleltem.

- Nem? - nézett rám.

- Nem - vontam vállat. - De te szerettél valaha?

Csúszott ki a számon, de amint kimondtam legszívesebben vissza is szívtam volna.

- Én mindig is szerettelek és még... - nem fejezte be, mert ekkor odarohant hozzánk két haverja, és elrángatták mellőlem.

Megint egyedül maradtam. Még mindig szeret? Mindig is szeretett? Nem tudtam hova tenni ezt az egészet és én sem tudtam, hogy mit érzek. Az este hátralévő részében ottmaradtam. Csak egyszer mentem el kajálni és inni valamit, de utána visszatelepedtem a helyemre, és hamarosan elnyomott az álom. Másnap egy takaróval betakarva ébredtem, mellettem York ült, és engem nézett.

- Szia - nyögtem.

- De ja vu? - mosolygott.

- Az - hagytam rá, és a hátamra feküdtem, ő pedig mellém feküdt.

- Mi történt este? Láttam, hogy Averyvel voltál.

- Semmi különös. Csak beszélgettünk - feleltem.

- Ugye nem bántott? - aggódott.
- Dehogy - mosolyogtam rá.
- Akkor jó - mosolygott vissza.

Ekkor Sally és Oliver tűntek fel a parton és messziről integetni kezdtek.
- Ideje menni - felelte York, és felállt. Aztán látva nekem semmi kedven egyedül felállni, felhúzott a földről.

- Na milyen volt a parti? - kérdeztem Sallyiéktől, mikor odaértünk hozzájuk.
- Jó - mosolygott Oliver. - Te tényleg egész este a parton ültél?
- Igen. Miért? - kérdeztem teljesen természetesen.
- Semmi - nevetett Oliver. - Csak kicsit néha antiszociális vagy.
- Nem. Csak nem szeretek idióta bulikba járni - mosolyogtam kedvesen, aztán bementem a házba.

A nap hátralévő részében takarítottunk, Sally pedig továbbra is tanult.
- Kész - jelentettem ki, miután teljesen kitakarítottam a konyhát.
- A konyha volt a legkönnyebb - sopánkodott Dave, én pedig csak vidáman vállat vontam, és kimentem Sallyhez a teraszra és leültem mellé.
- Mizu? - kérdeztem. - Tudod már az anyagot?
- Aha, nagyjából - motyogta.
Pár perc csöndben üldögélés után újra megszólalt.
- Min gondolkozol?
- Hogy mi? - lepődtem meg. - Ja, semmin - legyintettem.
- Látom, hogy van valami - nézett rám kutató tekintettel, én pedig nagyot sóhajtottam.
- Hát igazából... - és elmondtam az Averyvel folytatott rövid beszélgetésemet.
Sally elgondolkodott a hallottakon, és megrázta a fejét.
- Ha jót akarsz magadnak, nem állsz össze megint vele - mondta, és visszafordult a jegyzetei felé.

 

________
Írói megj.: Na, hogy tetszik a rész? Egyet értetek Sallyvel? :D